smell like cupcake mielőtt bárki is kérdezné, nincs semmi bajom. szarbarát vagyok? baszóggyak meg. tudodmit? nemérdekel. én nem fogok sírni senkiért sem, nem fogok könyörögni, nekem teljesen mindegy. mindig úgyvoltam vele hogy inkább barátok nékül mint barátokkal akikkel veszekedhetek... engem senki nemfog magáhozláncolni, és igen, könnyen el lehet "húzni", nem vok hűséges. nincs semmi kifogásom azellen hogy egyedül legyek. kivel játszottam alsóba? senkivel. mégis nagyszerűen elvoltam. csöndben játszottam egyedül. szeretek álmodozni, zenéthallgatni, rajzolni, gépezni. ezzel kitom tölteni azt a szabadidőt amit a barátokkal elhülyülhetnék. és aki ügyetmer csinálni abból hogy ez most kinek szól azt seggberúgom. nemgondolkoztam, leírtam mit érzek. van itthon csokiii?? >.< nem nincs. miért is lenne?? már felzabáltam az összeset...
a napokba olvastam egy könyvet (újra). arról szól hogy van 2 lány akik legjobb barátnők. két külön osztályba kerülnek, elindulnak más-más úton (nemérdekel hogy összetettszó és nemtom hogykell írni, leszarom.), közben megbántják egymást sokszor. az egyik lány ír egy blogot, ahol leírja őszintén mit érez éppen abban a pillanatban amikor írja. persze hogy változnak az emberek, jobban megismerjük őket és már nem ugyanaz a véleményünk róluk. naszóval a lány leírta a blogjában az őt körülvevőkről öszintén a véleményét, a blogot pedig egy baki miatt az egész suli elolvasta. a barátai megutálták, iskolatársai kibeszélték. pedig már mindenkiről más volt a véleménye. a lány viszont kitartóan küldte a bocsánatkérő leveleket, ajándékokat, sőt, beöltözött hírdetőtáblának és abban járt suliba (táblán 4 ember neve volt+ h bocsássanak meg neki) a végén mindenkivel kibékült. nemtudom miért írtam le, de ez is valahogy jött a témával.
micsináltam ma délután?? a nagyrészébe üldögéltem a szökőkútnál és beszélgettem. voltam bettinél és kajáltunk csokit, húst, sütit. errőljut eszembe: márkó köcsög voltál bettivel -.-
minden alkalommal amikor vmi rossz történik, nem rohanok rögtön késért h felvágjam az ereimet. dehogyis. soha. szeretek élni, bármi is van én mindig megakarom élni a következő napot. miért? mert mindig történik valami jó, csak észre kellene venni, még ha mikroszkóppal is kell keresni. engem személyszerint nem érintett meg annyira a mai nap. vszínüleg én vagyok a lelketlen, akinek nincs szíve, a köcsög, aki csak magával törődik, aki simán letapos mindenkit magakörül, mert önző állat. lehet hogy igaz...? de nemtok ezen változtatni..
|